Hogyan készülnek a kratom kivonatok?

A kratom sokféleképpen fogyasztható (hazánkban nem kapható emberi fogyasztásra). Vannak, akik tradicionális módon a leveleket rágják, míg mások a levelekből, vagy az őrölt porból teát készítenek. Ismert eljárás a kratomkivonatok készítése is, melyek a porból vagy levelekből közvetlenül desztillált kratom-alkaloidok koncentrált formái.

A kivonatok elkészítésének sokféle módja van. A legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható kratomkivonat laboratóriumban készül, drága eszközökkel, de az egyszerűbb folyamatok otthon is elvégezhetők saját kivonatunk készítéséhez.

A kratom bizonyos típusaiból meglehetősen egyszerűen lehet kivonatot készíteni, míg más fajták több időt és erőfeszítést igényelnek. A kivonatok alkaloid-koncentrációja az elkészítés módjától függően változhat, de általánosságban elmondható, hogy a kivonatok sokkal erősebbek, mint a levelek vagy a porok önmagukban.

Kivonatkészítési eljárások
A kratomkivonatok elkészítésének három főbb módja van, és mindegyik más erősségű kivonatot eredményez. A vízbe áztatás során készül a legkevésbé koncentrált kivonat, ezt követik a vízalapú kivonatok. A legkoncentráltabb kratomkivonat a gyanta, amely a legdrágább, és egyben a legnehezebben elkészíthető mindhárom közül.

Mivel a kivonatok elkészítésére nincs szabványosított módszer, megeshet, hogy a kivonatok készítése során felhasznált dolgok eltérő hatásokat okozhatnak. Fontos tudni, hogyan készül az adott kivonat, így a fogyasztók is felkészülhetnek ezekre az eshetőségekre.

Tea – a legegyszerűbb kivonat
A kratomkivonat elkészítésének legegyszerűbb módja, ha vízben áztatjuk és teát főzünk belőle. Ezzel a módszerrel könnyen kinyerhetők a kratom alkaloidjai, de a kratomtea legtöbbször nem elég koncentrált, kivéve, ha nagyon hosszú ideig áztatjuk a leveleket. A teát elkészítése után további koncentrálhatjuk, azonban egy ponton túl már lehet annyira sűríteni, mint más típusú kivonatokat, így nem is lesz olyan erős, mint egyébként lehetne.

A kratomteát könnyedén lehet ízesíteni, és ha többféle kratomot szeretnénk egyesíteni egy kivonatban, akkor felmelegítés előtt egyszerűen hozzá kell adni mindet a vízhez. Fontos, hogy a víz ne legyen túl forró, mert a kratomban lévő alkaloidok a forrásban lévő vízben lebomlanak.

Vízalapú kivonat készítése
A vízalapú kratomkivonatok elkészítése munkaigényesebb, mint a teáké, azonban sokkal koncentráltabb eredményt kapunk a végén. Vízalapú kivonat készítéséhez a nyers kratomleveleket etanol és víz (vagy csak víz) keverékében kell feloldani. A legjobb, ha tartósítószerként hozzáadunk egy kis citromsavat, és leteszteljük a kivonatot, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy kémhatása savas, lehetőleg pH4 körüli.

Miután a keveréket jól összeráztuk, 1-2 hétig sötét helyen kell hagyni, hogy jól ki tudjon ázni. Végezetül a keveréket át kell szűrni, és mennyiségének a felét el kell párologtatni. Ekkorra a kivonat általában sűrűbbé válik, és célszerű sötét színű üvegben tárolni.
Ez az eljárás ugyan jóval bonyolultabb, mint az egyszerű áztatás, de a koncentráltabb kivonat megéri a fáradságot. A legtöbb folyékony kratomkivonatot ugyanígy készítik, gyakran pedig egy kis glicerint is hozzáadnak a savasság kiegyenlítése érdekében.

Gyantakivonat
A kratom gyantakivonatok különböznek a másik két fajta kivonattól, mivel inkább szilárdabbak, mint folyékonyak. Mivel nagyon kevés folyadékot tartalmaznak, így rendkívül koncentráltak, ugyanakkor nehezebb is megfelelően elkészíteni őket. Az idő tekintetében azonban gyorsabban elkészíthetők, mint a vízalapú kivonatok.

Először csak annyi vizet adjunk a kratomporhoz, hogy éppen ellepje. Ezután keverjük jól össze, majd adjunk hozzá citromlevet, lime-levet, vagy ecetet, hogy a keverék savas legyen. Pihentessük egy éjszakán át, hogy jól kiázhasson, majd fagyasszuk szilárdra a keveréket. A lefagyasztott kratomot tegyük forrásban lévő vízbe, majd adjunk hozzá még citrom-, vagy lime-levet, majd hagyjuk lassú tűzön addig, amíg a víz egynegyede el nem párolog. Ezután hűtsük le, majd szűrjük le a keveréket. A leszűrt víz felét párologtassuk tovább, majd a nedves port ismét vízzel, citrom- vagy lime-lével párologtassuk. A port még legalább egyszer tovább lehet párolni és szűrni.

Az így kapott főzetet öntsük egy tűzálló tálba, legfeljebb 7,5 cm vastagon, és tegyük 65-95 °C-os sütőbe. Miután a maradék víz elpárolog, sűrű gyanta marad hátra.

Tárolás
Bármilyen típusú kratomkivonatról is legyen szó, a fénytől óvni kell, így a sötét színű üvegpalackok és edények a legalkalmasabbak a tárolásukra. A tárólóedény legyen légmentesen zárható, hogy távol tartsa az erős szagokat. Az alkaloidok ugyan így nem bomlanak le, mint a főzés során, de szennyeződéssel érintkezve a kivonatok veszíthetnek hatóerejükből.

Az egyszerűen kiáztatott kivonatokat általában a legkönnyebb kezelni és megtisztítani, de a sűrűbb gyantakivonatok hozzák ki a lehető legtöbbet a kratomból, és hatásuk tovább tarthat, mivel koncentráltabbak. Célszerűbb addig nem próbálkozni gyantakivonat készítésével, amíg nem ismerjük jól a vízalapú kivonatok készítését, mivel könnyen tönkretehetünk akár egy egész adag kratomot is a túl magas hőmérséklettel, vagy a savasság nem megfelelő beállításával.

Fejlesztett kratom
A kratom elkészítésének van még egy formája, amely technikailag ugyan nem kivonat, de kivonat felhasználásával készíthető el. Ezek az úgynevezett fejlesztett levelek. Elkészítésük során a kratomleveleket erős kivonatba áztatják (a kivonat a felsorolt módszerek egyikével készült), majd ezeket a leveleket porrá őrlik. Ez a fejlesztett levél elvileg erősebb, mint más készítmények, és még további kivonat is készíthető belőle.

Az, hogy ez a fajta készítmény végül működik-e, attól függ, hogy a levelek megfelelően fel tudják-e venni a kivonatban lévő alkaloidokat. Az elkészítése sokak számára túl munkaigényes lehet, de több előnye is lehet az egyszerűbb készítményekkel szemben. Ha még nem állsz készen kipróbálni az elkészítését, akkor boltunkban fejlesztett kratomot is kínálunk.

Következtetések
A teák-, a folyékony kivonatok- és a gyanták készítése során bizonyosan jobban kinyerhetők az alkaloidok a kratomlevelekből, emellett ízletesebbek is, mint a nyers levelek rágása. A kivonatok gyakran keserűek vagy savas ízűek, hasonlóan a kávéhoz, de ezt ízesítéssel, vagy édesítőszerekkel ellensúlyozni lehet. Az aromák és az édesítőszerek vélhetően nem befolyásolják a kratomgyanták alkaloidtartalmát.

Bár a vízalapú kivonatok általában töményebbek, mint a teák, a gyanták pedig koncentráltabbak, mint a vízalapú kivonatok, ezek csak általános irányelvek. Különösen koncentrált vízalapú kivonatot, vagy kevésbé koncentrált gyantát is készíthetünk, attól függően, hogy mennyi kratomot használunk fel.

A legjobb, ha óvatosan kísérletezünk a különböző módszerekkel, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbbet.