Honnan származik a Borneó kratom?
Amikor azt mondjuk, hogy sziget, általában egy buja pálmafákkal és gyönyörű partokkal övezett, kicsiny földdarab jut eszünkbe.
Bár Borneóra is igaz, hogy a szigetet dús növényzet borítja, mégsem olyan kicsi, mint az elsőre gondolnánk. Valójában Borneó a világ harmadik legnagyobb szigete. Csak Grönland és Új-Guinea nagyobb területű. És ez az a sziget, ahol a borneói kratomot elképesztő mennyiségben termesztik és exportálják.
A nagy területű sziget nemcsak egy, hanem három különálló országnak is otthont ad. De hogyan is különülnek el ezek az országok egymástól, és miért alakult épp így?
Borneó három országa
Ha megnézzük Borneó térképét, láthatjuk, hogy a sziget három nagy régióra osztható, három különböző ország irányításával. Indonézia foglalja el a sziget legnagyobb részét, a déli területek 70 % -át. Malajziához tartozik a szárazföld többi részének nagy hányada, Brunei pedig mindössze csak a sziget területének 1% -án terül el.
Politikai megosztottság
A szigeten történelme során több különböző, nagy birodalom uralkodott. A folyton változó irányítás miatt kulturális-, történelmi-, és etnikai sokszínűség jellemzi.
Politikai szempontból a sziget négy régióra oszlik, három különböző ország között. Malajzia két tagállama található a régióban, Indonéziának egy állama, és Bruneinek is van egy kisebb régiója.
Népesség és környezet
Az egész sziget területe mindössze 287.000 km2, ami viszonylag kicsi, figyelembe véve, hogy három ország is osztozik rajta.
Ennek ellenére Borneó szigetének lakossága 21,3 millió fő, átlagos népsűrűsége kb. 29 fő/ km2. A valóságban azonban a legtöbb ember a nagyvárosokban él, mivel a sziget nagy része nem lakható.
Borneó nagy része lakhatatlan. A sűrű esőerdőktől a hegyoldalakig, a három ország lakosainak többsége a sziget tengerpartjain él. Az egyik ok, amiért a sziget ilyen nagy része lakatlan, hogy rengeteg a mocsaras terület.
A sziget ökológiája hihetetlenül gazdag. Borneó egyik, mindössze 16 hektáros területén, több mint 700 különféle őshonos fát azonosítottak. Miközben pl. Észak-Amerikában ehhez képest csak 171 fajta fa őshonos.
Miért olyan sok a kratom Borneó szigetén?
Hosszú ideig Borneó legfőbb exportcikke a gumi és a pálmaolaj volt. Indonézia köztudottan Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága, de a gumi-, és pálmaolaj-ipar évről évre egyre kisebb világszerte a gyártási technológia és a kereslet változásai miatt.
A kratom előállítása éppen ezt az űrt tölti ki, és ez részben Borneó éghajlatának köszönhető. A kratom az úgynevezett egyenlítői éghajlatot kedveli. Ez az éghajlat egész évben nagyon kiegyensúlyozott. Általában nedves és meleg időjárás jellemzi, nyártól ősz végéig az átlaghőmérséklet meghaladhatja a 90 Fahrenheit fokot (32 °C) is.
A párás időjárás és a nitrogénben gazdag talaj kombinációja tökéletes hely a kratom termesztésére, mivel a kratom pontosan ilyen időjárási körülmények között nő a legjobban.
Mivel a kratom népszerűsége emelkedni kezdett az Egyesült Államokban és világszerte is, az indonéz gazdák a kratom termesztésére kezdtek összpontosítani, mivel így kemény munkájuk és a ráfordított idő is jobban megtérül, mint a haldokló gumi- és pálmaolaj-ipar esetében.
Honnan származik a borneói kratom?
A sziget kratomjának nagy része az indonéz területek esőerdőiből származik.
Egészen pontosan Kapuas Hulu környéke vált virágzó várossá a kratomtermelés növekedésének köszönhetően. Mivel a legközelebbi város is 12 órányira található, a kratom népszerű exportcikként gyorsan profitot kezdett itt termelni.
Érdekesség, hogy a helyi kormány megtiltotta a kratom fogyasztását, de az exportja továbbra is legális. A kratomfák Thaiföldön és Malajziában is őshonosak. Az ottani kormányok tiltják a kratom exportját és forgalmazását is, bár Thaiföld kormánya nemrégiben újragondolta álláspontját.
A borneói kratomtörzsek
A borneói kratom különféle törzsei világszerte népszerűek. Míg az egyes törzsek Borneó különböző részein őshonosak, néhány törzs könnyebben termeszthető bizonyos területeken, így azokban a régiókban nagyobb valószínűséggel találhatók meg.
Nehéz bizonyítani, hogy az anekdoták tudományosan megalapozottak-e vagy sem, de a borneói kratom rendkívül népszerű törzsnek számít, amely viszonylag több 7-hidroxi-nitragynint tartalmaz, azaz egy olyan alkaloidot, amely egyedülállóan jellemzi a kratomot. A 7-hidroxi-nitragynin egy úgynevezett terpenoid indol-alkaloid.
Következtetések
Borneo szigetének gazdag és érdekes a történelme. Manapság sokan épp a borneói kratom miatt ismerik, pedig a kratomexport mint iparág csak nemrégiben kezdett el fejlődni.
A kratomot már régóta termesztik ezen a szigeten, de az exportra való áttérés Borneó számos régiójában hatalmas pénzügyi fellendülést eredményezett.
